1951. július 4-én született Budapesten.

Ötévesen kijelentette, hogy csillagász lesz, hétévesen elhatározta, hogy énekelni fog, végül mindkettőt megvalósította.

Grandpierre Attila a fizikai tudományok kandidátusa, neve a legtöbbek számára mégis a Vágtázó Halottkémek vagy a Vágtázó Csodaszarvas zenekarokból lehet ismerős. Zenei és tudományos munkássága szorosan összefügg, hiszen mindkét területen az élettel, az élő világegyetemmel foglalkozik.

1974-ben az ELTE TTK fizikus-csillagász szakán diplomázott, majd ugyanott doktorált 1977-ben.[3] Kandidátusi fokozatot szerzett 1984-ben, a MTA Fizikai Osztályának Csillagászati ágán.[4]

1983-ban négy hónapig a bjurakani csillagvizsgálóban dolgozott.

1994?1998 között a Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjában egy huszonhat tagú csoportnak volt a vezetője László Ervin professzor munkatársaként.

Megszervezte az ?Astronomy and Civilization? című nemzetközi tudományos konferenciát, amelynek Budapest adott otthont 2009-ben. A zene kozmikus jelentőségének felismerése, valamint Bauer Ervin elméleti biológiája tudományos alkotómunkájának két fő meghatározója. Ennek okán hívták meg a kaliforniai Chapman Egyetemre, ahol 2011-ben fél évig vendégprofesszor volt. Itt kutatási tervei alapján vizsgálták az élet lényegét és az élet matematikai megközelítését, amelynek célja, hogy a matematika, a zene, Bauer elméleti biológiája és a kvantumfizika kapcsolata alapján kidolgozzák az élet lényegének matematikai-fizikai leírását.

A MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Kimutatta, hogy a csillagáramlásokhangsebességnél robbanásosan állnak le, a bolygók árapályereje nukleáris instabilitást okoz a Nap magjában, a flerkitörések a csillagok magjából indulnak, valamint, hogy a Nap és a világegyetem élő természetű.

Fő természettudományos kutatási területei

A naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a világegyetem élő természete, komplexitás-elmélet, nemegyensúlyi termodinamika, elméleti biológia, a fizika, a biológia és a pszichológia első elvének egységes elmélete, az élet komplexitási mérőszámainak elmélete, a természettudomány egységes elméletének megalapozása, az ember és a világegyetem kapcsolatának kutatása.[ Ezekben a témákban több mint 350 tanulmánya és hat könyve jelent meg.

Fő őstörténelmi kutatási területei

?Minden, ami él, mágikus törvények uralma alatt áll, mert nemcsak képes az önirányításra, de képes elérni önmaga legteljesebb kifejlődését.?

? Grandpierre Attila: Karácsony; 37. oldal

Kárpát-medence és az eurázsiai síkság népeinek őstörténelme, műveltségtörténelme, az emberiség őstörténelme, az őskor tudománya, filozófiája, művészete, a ?mágikus gondolkodás? Grandpierre K. Endre által megalkotott és feltárt fogalma és kutatása, a mágusok szerepe az őstörténelemben, a székelyek őstörténelme, ősi ünnepeink feltárása, társadalomelmélet, az őskor és az ókor oktatási rendszerei. Ezekben a témákban több, mint ötven tanulmánya, és öt könyve jelent meg, melyek megíráshoz a témakör irodalmát használja fel, ami túlnyomó részt angol nyelvű szakirodalmat jelent. Tagja a Zürichi Magyarok Történelmi Egyesületének

forrás wikipédia

­
This website is protected by RSFirewall!, the firewall solution for Joomla!