Wittner Mária
(Budapest, 1937. június 9.) politikus, országgyűlési képviselÅ‘. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hÅ‘se. Szabadságharcosként a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1956 november 4-én a szovjet invázió során az ÃœllÅ‘i úton aknarepeszektÅ‘l megsebesült. Az ország a rendszerváltás után ismerhette meg a nevét. Az 1956-os megtorláskor halálra, késÅ‘bb életfogytiglani börtönbüntetésre Ãtélték.
Édesapját nem ismerte, anyja pedig dajkaságba adta. Kétéves korában a karmelita rend vette gondjába. Anyját csak 11 éves korában ismerhette meg, de hamarosan állami gondozásba adta a gyermeket.
A gimnáziumot félbehagyva gépÃrónÅ‘ként dolgozott Szolnokon, késÅ‘bb Kunhegyesen, a járási tanácson. 1955-ben fia született, akit egyedül nevelt. Fél évre rá Budapestre költözött vissza és alkalmi munkákból élt.
1956-os szerepe és a megtorlás [szerkesztés]Az 1956-os forradalom eseményeiben az elsÅ‘ naptól részt vett. A Magyar Rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelÅ‘khöz. Október 24-én a Corvin közben megismerkedett Havrila Béláné Sticker Katalinnal és együtt segédkeztek a sebesültek ellátásában.A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetűzésekben is részt vett. Elfoglalták a X. kerületi rendÅ‘rkapitányságot, hogy fegyvereket szerezzenek. A november 4-ei szovjet támadás során az ÃœllÅ‘i úton repeszektÅ‘l megsebesült és a Péterfy Sándor utcai kórházba került.November 9-én sikertelenül próbálta meg elhagyni Magyarországot. Letartóztatták, de ekkor még elengedték. Sikerült Ausztriába szöknie, de pár hét után hazajött és segédmunkásként tartotta fenn magát. 1957. július 16-án letartóztatták és â?žfegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapÃtható gyilkossági kÃsérlet, fegyveres rablás, disszidálás miatt 1958. július 23-án, 21 éves korában elsÅ‘ fokon halálra Ãtélték.Kétszáz napot töltött börtönben halálraÃtéltként, a másodfokú bÃróság azonban 1959. február 24-én életfogytiglanra változtatta az Ãtéletet. 1970. március 25-én szabadult nemzetközi nyomásra.Többen megkérdÅ‘jelezték 56-os szerepét.[forrás?] Tény azonban, hogy a börtönbÅ‘l az utolsók között szabadult, ez pedig azt bizonyÃtja[forrás?]: komoly oka volt a Kádár-rendszernek, hogy Å‘t fogva tartsa. A börtönben töltött idÅ‘szakról szóló emlékeit többek között a Szabadság vihara cÃmű filmben mondta el.A Kádár-korszaktól napjainkig [szerkesztés]VarrónÅ‘, majd takarÃtónÅ‘ lett, 1980-ban rokkantnyugdÃjba küldték. A Kádár-rendszer bukása óta számos 1956-os szervezet munkájában vett részt, következetes és határozott antikommunizmusáról vált hÃressé.A 2006-os országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról országgyűlési mandátumot szerzett. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának tagja.Vita az 50. évfordulóról Wittner Mária fÅ‘szereplÅ‘je volt annak a vitának, amely arról robbant ki 2006-ban, együtt ünnepeljék-e az 1956-os forradalom 50. évfordulóját az MSZP vezette kormányzat képviselÅ‘ivel. Az október 23-ai évfordulón több alkalommal fütyülték ki és bÃrálták az ünnepségek baloldali résztvevÅ‘it, mert sokan a forradalmat leverÅ‘k örököseinek tartották Å‘ket. Az 50. évforduló elÅ‘tt a legtöbb 1956-os szervezet és az egykori forradalmárok az elsÅ‘k közt Wittner kifejezte, hogy nem kÃvánnak a kormánnyal együtt ünnepelni. Továbbá Wittnerrel az élen bÃrálták a felállÃtandó hivatalos 1956-os emlékművet, amely szerintük inkább az elnyomást, mint a szabadságvágyat fejezi ki.Wittner és Napolitano Még az emlékművita elÅ‘tt, 2006. május 24-én 56-os veteránok Wittner Mária, Rácz Sándor és Balás Piri László nyÃlt levélben tiltakoztak, amiért Sólyom László köztársasági elnök meghÃvta Giorgio Napolitano olasz államfÅ‘t az 50. évforduló tiszteletére rendezendÅ‘ hivatalos ünnepségekre. Az olasz államfÅ‘ 1956-ban aktÃv kommunistaként támogatta a forradalmat eltipró szovjet intervenciót. Az élÅ‘ 56-osok nevében a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy olyan politikust hÃvjon meg a Forradalom és Szabadságharc kitörésének 50. évfordulójára, még akkor is, ha jelenleg Å‘ az Olasz Köztársaság elnöke, aki nemzetközi segÃtséget nyújtott a magyar szabadságvágy vérbefojtásához a szovjet gyilkosoknak Ãrták.Hóhér, vigyázz! Nem támogatta a házbizottság, hogy a 2008. október 23-i megemlékezés keretében a Parlamentben is levetÃtsék a Wittner Mária 1956-os halálraÃtéltrÅ‘l készült Hóhér, vigyázz! cÃmű portréfilmet. Kitüntetése Magyar Köztársaság Nagykeresztje (1991)