Wittner Mária

(Budapest, 1937. június 9.) politikus, országgyűlési képviselő. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőse. Szabadságharcosként a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1956 november 4-én a szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült. Az ország a rendszerváltás után ismerhette meg a nevét. Az 1956-os megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Édesapját nem ismerte, anyja pedig dajkaságba adta. Kétéves korában a karmelita rend vette gondjába. Anyját csak 11 éves korában ismerhette meg, de hamarosan állami gondozásba adta a gyermeket.

A gimnáziumot félbehagyva gépírónőként dolgozott Szolnokon, később Kunhegyesen, a járási tanácson. 1955-ben fia született, akit egyedül nevelt. Fél évre rá Budapestre költözött vissza és alkalmi munkákból élt.

1956-os szerepe és a megtorlás [szerkesztés]Az 1956-os forradalom eseményeiben az első naptól részt vett. A Magyar Rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz. Október 24-én a Corvin közben megismerkedett Havrila Béláné Sticker Katalinnal és együtt segédkeztek a sebesültek ellátásában.A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetűzésekben is részt vett. Elfoglalták a X. kerületi rendőrkapitányságot, hogy fegyvereket szerezzenek. A november 4-ei szovjet támadás során az Üllői úton repeszektől megsebesült és a Péterfy Sándor utcai kórházba került.November 9-én sikertelenül próbálta meg elhagyni Magyarországot. Letartóztatták, de ekkor még elengedték. Sikerült Ausztriába szöknie, de pár hét után hazajött és segédmunkásként tartotta fenn magát. 1957. július 16-án letartóztatták és â?žfegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás miatt 1958. július 23-án, 21 éves korában első fokon halálra ítélték.Kétszáz napot töltött börtönben halálraítéltként, a másodfokú bíróság azonban 1959. február 24-én életfogytiglanra változtatta az ítéletet. 1970. március 25-én szabadult nemzetközi nyomásra.Többen megkérdőjelezték 56-os szerepét.^[forrás?] Tény azonban, hogy a börtönből az utolsók között szabadult, ez pedig azt bizonyítja^[forrás?]: komoly oka volt a Kádár-rendszernek, hogy őt fogva tartsa. A börtönben töltött időszakról szóló emlékeit többek között a Szabadság vihara című filmben mondta el.A Kádár-korszaktól napjainkig [szerkesztés]Varrónő, majd takarítónő lett, 1980-ban rokkantnyugdíjba küldték. A Kádár-rendszer bukása óta számos 1956-os szervezet munkájában vett részt, következetes és határozott antikommunizmusáról vált híressé.A 2006-os országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról országgyűlési mandátumot szerzett. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának tagja.Vita az 50. évfordulóról Wittner Mária főszereplője volt annak a vitának, amely arról robbant ki 2006-ban, együtt ünnepeljék-e az 1956-os forradalom 50. évfordulóját az MSZP vezette kormányzat képviselőivel. Az október 23-ai évfordulón több alkalommal fütyülték ki és bírálták az ünnepségek baloldali résztvevőit, mert sokan a forradalmat leverők örököseinek tartották őket. Az 50. évforduló előtt a legtöbb 1956-os szervezet és az egykori forradalmárok  az elsők közt Wittner  kifejezte, hogy nem kívánnak a kormánnyal együtt ünnepelni. Továbbá  Wittnerrel az élen  bírálták a felállítandó hivatalos 1956-os emlékművet, amely szerintük inkább az elnyomást, mint a szabadságvágyat fejezi ki.Wittner és Napolitano Még az emlékművita előtt, 2006. május 24-én 56-os veteránok  Wittner Mária, Rácz Sándor és Balás Piri László  nyílt levélben tiltakoztak, amiért Sólyom László köztársasági elnök meghívta Giorgio Napolitano olasz államfőt az 50. évforduló tiszteletére rendezendő hivatalos ünnepségekre. Az olasz államfő 1956-ban aktív kommunistaként támogatta a forradalmat eltipró szovjet intervenciót. Az élő 56-osok nevében a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy olyan politikust hívjon meg a Forradalom és Szabadságharc kitörésének 50. évfordulójára, még akkor is, ha jelenleg ő az Olasz Köztársaság elnöke, aki nemzetközi segítséget nyújtott a magyar szabadságvágy vérbefojtásához a szovjet gyilkosoknak írták.Hóhér, vigyázz! Nem támogatta a házbizottság, hogy a 2008. október 23-i megemlékezés keretében a Parlamentben is levetítsék a Wittner Mária 1956-os halálraítéltről készült Hóhér, vigyázz! című portréfilmet. Kitüntetése Magyar Köztársaság Nagykeresztje (1991)